Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iskolánk házirendje

Házirend

Az intézmény törvényes működése, a keretei között folyó munka zavartalansága és a diákok közösségi életének megszervezése érdekében – megállapítja a tanulói jogok és kötelességek gyakorlását, valamint az iskola munkarendjét szabályozó rendelkezéseket. A házirend előírásai egyaránt vonatkoznak a tanulókra, a szülőkre (gondviselőkre) és a gimnázium pedagógus és nem pedagógus alkalmazottaira. A házirend érvényes mind az iskolai, mind az iskolán kívüli, akár tanítási időben, akár azon kívül szervezett, a pedagógiai programban szereplő vagy minden olyan eseményen, amelyen a gimnázium ellátja a tanulók felügyeletét, s ezt írásban vagy nyilvánosan szóban a szülők tudomására hozza.

A házirend megtekinthető az iskolavezetés tagjainál, az osztályfőnököknél, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnél, a diákmozgalmat segítő tanárnál és a szabadidő-szervezőnél, tőlük a házirendről tájékoztatás is kérhető; megtalálható továbbá a tanári szobában, a könyvtárban és a portán. Egy-egy példányát őrzi az iskolaszék elnöke és a szülői közösség vezetője. A házirendet a beiratkozáskor minden tanuló szülője (gondviselője) megkapja. A házirend előírásait az osztályfőnökök tanévkezdéskor ismertetik a tanulókkal, ill. a szeptemberi szülői értekezleten a szülőkkel.

A Kassák Lajos Tagiskolában külön házirend van érvényben.

I. Magaviselet, megjelenés

1. A Németh László Gimnáziumba felvett diákoktól elvárjuk, hogy mind az egymás közti, mind a felnőttekhez fűződő kapcsolatukban a kulturált, egymás méltóságát tisztelő és felelősségteljes magatartás érvényesüljön az iskolában és az iskolán kívül is.

2. Nemi, vallási, világnézeti vagy etnikai alapon semmiféle megkülönböztetés sem fogadható el. Külön is tilos a lelkiismereti szabadság korlátozása, az agresszió, a brutalitás és a megalázás minden formája, más lelki és testi egészségének veszélyeztetése, ill. e tiltott magatartások propagálása.

3. A gimnáziumban és a gimnázium rendezvényein tiszta, ápolt, szélsőségektől mentes megjelenést várunk el.

4. Ünnepi alkalmakkor (évnyitó, október 6., október 23., szalagavató bál, március 15., ballagás, érettségi és év végi vizsgák, évzáró) a leányoktól megkívánt öltözet: sötét színű szoknya vagy sötét, nem sportos szabású nadrág fehér blúzzal, a fiúktól: sötét, nem sportos szabású nadrág fehér inggel, ill. lehetőség szerint zakó vagy öltöny és nyakkendő. A kilencedik évfolyamtól felfelé elvárjuk az egyenkendő, ill. -nyakkendő viseletét. A Németh László-napon, továbbá iskolán kívüli versenyen, rendezvényen a közönség előtt szereplőknek általában ugyancsak az ünnepi öltözetet és az iskolajelvény kitűzését javasoljuk.

5. A testnevelési és a gyakorlati-kísérletező órákra megkívánt öltözetet a szaktanárok a tanév elején közlik.

6. A megjelenés szabályait megszegő diákot szaktanára, osztályfőnöke vagy az igazgató/helyettes figyelmezteti; ismétlődő esetben azonban a külső formának és a belső tartalomnak összefüggéseit feltáró (esetleg a szülőt is bevonó) elbeszélgetést, végső esetben szigorúbb következményekkel járó döntést kezdeményezhet.

II. A tanulói jogviszony

1. A gimnáziumban a tanulói jogviszony felvételi eljárás keretében jön létre, a jogviszony kezdete a beiratkozás napja.

2. Az ötödik évfolyamra jelentkezők általános felvételi eljárásban vesznek részt. A jelent- kezőknek központi írásbeli vizsgán kell részt venniük. A gimnázium a felvételi döntéseinek meghozatalakor elsősorban az iskola pedagógia programjában megfogalmazott elveket, az iskolafenntartó elvárásait és a felvételi eljárással kapcsolatos hatályos jogszabályokat tartja szem előtt. (A felvételi eljárás rendjét a III. pont taglalja részletesen.)

3. Más évfolyamra jelentkezők helyi írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. A vizsga tárgyai általában: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy tárgy a természettudományok köréből. A latin nyelvet másutt nem tanulók számára a latin pótlása (az egyéni sajátosságok figyelembevételével) követelmény.

4. A gimnázium azonos tantervű osztályokat indít. Az osztályba sorolás alapja az idegen nyelvi csoportbeosztás, amely az előzetes nyelvi felmérők eredményét viszi tovább. Az angol nyelv tanulását első vagy második élő idegen nyelvként a gimnázium mindenkinek biztosítja. A későbbiekben a nyelvi és más csoportokba sorolás a tanulói választás szerint történik. A tizedik évfolyamtól az emelt szintű matematikát, a tizenegyedik évfolyamtól (a magyart és esetleg az élő idegen nyelveket kivéve) minden emelt szinten választott tárgyat az azonosan választók csoportjában tanulják a diákok. Több, azonos csoport működése esetén a tanulók beosztását órarend-készítési szempontok is befolyásolják.

5. A tanulók a kilencedik évfolyamra második élő idegen nyelvet, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamra két, emelt szinten tanulandó tárgyat választanak; a tizedik évfolyamra ugyancsak emelt szinten felvehetik a matematikát és a latin nyelvet. A második élő idegen nyelv választása négy tanévre, a többi, akár kötelező, akár fakultatív választás egy-egy tanévre szól. Ha valaki olyan csoportba kíván belépni, amely már működik, augusztus végén sikeres különbözeti vizsgát kell tennie.

6. A kötelező és a fakultatív tantárgyválasztás szülői és tanulói aláírással a megelőző tanév utolsó negyedében történik az iskolavezetés által készített űrlapon. A jelentkezést a tárgyév szeptember 20-ig ugyancsak szülői és tanulói aláírással módosítani lehet. A módosítást a szaktanár(ok), az osztályfőnök és a tantárgyfelosztásért felelős igazgatóhelyettes állásfoglalása alapján az igazgató engedélyezheti. A tanuló egyéni szempontjai mellett a gimnázium szempontjait (tantárgyfelosztás, csoportlétszám) is figyelembe kell venni.

7. Az érettségire készülő tanulók az iskolavezetés közreműködésével a gimnáziumban emelt szinten vagy egyáltalán nem tanított tantárgyból más gimnáziummal vendégtanulói státust létesíthetnek.

8. A tanulók önálló választásuk szerint további tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezhetnek szeptember 10-ig. E foglalkozások indítását az iskolavezetés engedélyezi. A foglalkozások anyagköltségére, ha a tanulók az elkészített tárgyakat, alkotásokat hazaviszik, a gimnázium anyagtérítési díjat kér.

9. A gimnázium (az ECDL-vizsgáztatást kivéve) térítésidíj-köteles tevékenységet csak kivételes, pedagógiai vagy szociális szempontból indokolt esetben s csak az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók számára folytathat. A térítési díjról a szülőkkel konzultálni kell. A felmerülő rezsiköltségre a gimnázium igényt tart. A tanfolyam/foglalkozás meghiúsulásakor vagy nem önhibából történt visszalépéskor a befizetett összeget vissza kell fizetni.

10. A tanórákon való részvétel alól mentességet kapnak a magántanulók, ill. testnevelésből az egészségi okból teljes felmentésben részesülők. A követelményeket előrehozott osztályozó- vagy érettségi vizsgán teljesítők igazgatói döntés alapján kap(hat)nak mentességet. Az értékelés és minősítés alóli mentességet csak a megfelelő életkorban kiállított szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján lehet megadni. A magántanulói jogviszonyra vonatkozó kérelmeket (a rendkívüli helyzeteket kivéve) legkésőbb szeptember 10-ig be kell nyújtani. A szülői kérés alapján magántanulók felkészítése a szülők, az egészségi okból magántanulóké a gimnázium felelőssége. A magántanulók félévkor és év végén bizottság előtt osztályozóvizsgát tesznek.

11. Az előrehozott osztályozóvizsgára a kért vizsgaidőpont előtt harminc nappal kell a vizsgákért felelős igazgatóhelyettesnél jelentkezni. A 10-11. évfolyam tanulói az év végi helyi vizsgákra áprilisban, a munkatervben meghatározott időpontban adják be jelentkezésüket. A javító- és különbözeti vizsgák szokásos ideje augusztus vége (különbözeti vizsga szükség szerint máskor is kérhető és szervezhető). Az érettségi vizsga időpontjait és jelentkezési határidőit kormányrendelet szabályozza.

12. A tanulói jogviszony megszűnik más iskolába történő átlépéskor, a teljes képzési követelmények teljesítésekor, áthelyezés más iskolába vagy kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésekor, továbbá nem tanköteles tanuló esetében harminc óra igazolatlan mulasztáskor.

A felvételi eljárás rendje

1. Az iskola a jogszabályok által engedélyezett központi írásbeli vizsga a tanulmányi eredmények és a szóbeli meghallgatás figyelembevételével szervezi meg az általános felvételi eljárását.

2. A központi írásbelin elért eredményeket maximum 100 pontnak, a tanulmányi ered-ményeket max. 15 pontnak, a szóbeli meghallgatást max. 35 pontnak megfelelően veszi figyelembe a felvételi rangsor elkészítésekor.

3. A gimnázium valamennyi érdeklődő számára biztosítja, hogy felvételi eljárásának részletes szabályait a „Tudnivalók a felvételi eljárásról” című tájékoztatóban elérhetővé teszi (honlap, hirdetőtábla, igazgatói tájékoztató).

4. Az esélyegyenlőség elvének érvényesülése mellett kiemelt fontosságú – szükség esetén és a lehetőségeinkhez mérten – a jelentkező tanulók anonimitásának biztosítása.

5. Azonos teljesítményű tanulók esetén előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően – a területi beiskolázási elv alapján – az iskola vonzáskörzetébe tartozókat, illetve a sajátos helyzetűeket.

6. Sajátos helyzetűnek tekintjük azt a tanulót, aki

· az iskola pedagógiai programjában rögzítetteknek megfelelően érdeklődő, sokoldalú, kommunikatív személyiség;

· XIII. kerületi lakos;

· szülők, testvérek révén már kötődik az iskola értékrendjéhez;

· közalkalmazott szülő gyermeke – főleg szociálisan indokolt esetben

7. Az iskola törekszik a nemek arányának 50-50%-os betartására.

IV. Működési rend

1. A gimnázium épülete szorgalmi időben a „nulladik” órára érkezőknek hét órától, a többieknek hét óra harminc perctől tizenhat óra tizenöt percig tart nyitva. Ekkor az épületben és (megfelelő időjárásban a reggeli első szünettől kezdve) az udvaron tartózkodhatnak a tanulók, betartva az egyes létesítmények használatára vonatkozó külön szabályokat. Tanári felügyelet mellett tizenhat óra tizenöt perc után is lehetséges az iskolában tartózkodni. Az alsó négy évfolyam tanulói a tanítási időn túl csak írásbeli szaktanári, osztályfőnöki vagy szülői engedéllyel és felelősséggel maradhatnak (az engedély egész évre szólhat és visszavonható). (Az ötödik-hatodik évfolyamon a szülői engedély elengedhetetlen.) Az udvart a portás tizenhat óra tíz perckor, ill. a téli hónapokban sötétedéskor, az épületet tizennyolc óra harminc perckor zárja. (Az udvar nyitva tartása az időjárás függvénye.) A könyvtár kilenctől tizenhat óráig tart nyitva.

2. A tanulóknak órarendi beosztásuk végéig a gimnáziumban kell tartózkodniuk, azt megelőzően csak írásbeli engedéllyel, ún. kilépővel hagyhatják el a gimnázium területét. Az engedélyt az osztályfőnök vagy helyettese, mindkettejük távollétében az igazgató/helyettes adja szülői hozzájárulás esetén. Az állandó vagy alkalmi lyukasóra miatt ráérő tanulóknak az iskolában kell maradniuk. A tanítás idején (hét óra harminc perctől) az iskola tanárai, külön beosztás szerint, a folyosókon, jó időben az udvaron, továbbá a két ebédszünetben az ebédlőben felügyeletet látnak el. Az alsóbb évfolyamos tanulók délutáni felügyeletét a gimnázium szakkörökben, a diáksportkör keretein belül, a könyvtárban, az informatikai teremben és az auditóriumban biztosítja tizenhat óra tizenöt percig. A gimnáziumban tanulószoba nem működik.

3. A nyugodt munkakezdés érdekében a tanulók az első tanóra előtt legalább tíz perccel érkezzenek meg az iskolába. A napi időbeosztás:

      1. óra 8.00 - 8.45

      2. óra 8.55 - 9.40

                3. óra 9.55 - 10.40

      4. óra 10.50 - 11.35

      5. óra 11.45 - 12.30

      Ebédszünet

      6. óra 12.50 - 13.35

      Ebédszünet

      7. óra 13.55 - 14.40

      8. óra 14.50 - 15.35

4. A „nulladik” óra 7.10-kor, ha kettős óra, akkor 7.15-kor kezdődik; a szakkörök és az egyéb délutáni programok kezdési idejét a szaktanár állapítja meg.

5. A fakultatív hit- és vallásoktatásra a gimnázium a szerdai első órát ajánlja.

6. Esti rendezvényt csak igazgató/helyettesi engedéllyel lehet tartani. A gimnázium évi munkaterve utal ezek lehetséges napjaira, de takarítási és portaszolgálati okokból e megjelölt napokra is tíz nappal korábban bejelentést kell tenni. A munkatervben nem szereplő időpontban tartandó esti rendezvényt az osztályfőnök egyezteti az iskolavezetéssel. Az osztályrendezvényeket tizennyolc óra tizenöt percig be kell fejezni. Személyi és vagyonbiztonsági okokból éjjel (21.00-7.00), valamint munkaszüneti napokon az épület mindenképpen zárva tart.

7. A hetesek alapkötelessége, hogy gondoskodjanak a tiszta tábláról és a friss levegőről, a krétáról és a táblatörlőről, jelentsék a hiányzó tanulókat (és öt perc elteltével az esetleg hiányzó tanárt). A tanítás végén utolsónak kell maradniuk, bezárják az ablakokat, felteszik az asztalra a padlón felejtett székeket, összeszedik a szemetet. A működési hibát, rongálást vagy károkozást haladéktalanul jelenteniük kell. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, és számoltatja el a hét végén.

8. A diákoknak nagyobb személyes holmijukat az alagsori öltözőszekrényekben kell tartaniuk. A szekrénykulcsok őrzéséért szigorú felelősséggel tartoznak.

9. A tanulók az ebédszünetekben intézhetik hivatalos ügyeiket az iskolatitkárnál. A szünetekben térítés ellenében a portán fénymásolást kérhetnek.

10. A gimnázium közétkeztetési feladatát az étterem saját és a büfé szerződéses üzemeltetésével teljesíti. A hűtött tárolást, majd felmelegítést igénylő, egyénileg behozott ételek elektromos és más eszközeit, azok karbantartását és üzemeltetését, a hulladék gyűjtését a gimnázium – szakhatósági állásfoglalás alapján – nem tudja vállalni. A szülői közösség kérésére sem ital-, sem ételautomatát sem enged működtetni.

11. A diákok az iskolában déli étkezést vehetnek igénybe, a magasabb jogszabályok alapján teljes vagy részleges térítésidíj-kedvezményben részesülhetnek. A kedvezmények egy teljes tanévre szólnak, de betegség esetén a megrendelt ebédet le lehet mondani. A kedvezmények alapja a család szociális helyzete (a keresők, ill. a testvérek száma, az egy főre jutó jövedelem). A kedvezményekről az iskolavezetés, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője dönt. A befizetési napokat a gazdasági osztály az év elején egész évre közli. Az ebédelés rendjét az órarend ismeretében az iskolavezetés határozza meg.

12. Tanórán ételt vagy italt fogyasztani az V/1. pont értelmében tilos.

13. A gimnázium a tankönyveket a pedagógusok igényei alapján megrendeli, majd az iskolavezetés döntése alapján tankönyvterjesztő közvetítésével juttatja el az iskolába, a tanulókhoz. A tankönyvrendelés elveit és évenkénti megvalósulását az iskolavezetés az előző évi februári szülői közösségi értekezleten ismerteti a szülők megválasztott képviselőivel. A magasabb jogszabályok szerinti tankönyvtámogatásról az ebédkedvezményeket elbíráló bizottság dönt – kiegészülve a könyvtár vezetőjével.

14. Az iskola közintézmény, s ennek arculatában is meg kell jelennie. A folyosókon és a termekben csak olyan információ és dekoráció helyezhető el, amely megfelel a közintézményi jellegnek. Fogyasztásra ösztönző vagy a gimnázium szellemiségével összeegyeztethetetlen életmódot sugalló reklámnak az iskolában nincs helye. A hirdetések elhelyezését az iskolavezetés engedélyezheti.

15. A gimnázium termeit, bútorait, berendezéseit, eszközeit mindenkinek óvnia kell; azok eredeti állapotát nem lehet megváltoztatni. A tanulók a rájuk bízott eszközökért felelősséggel tartoznak. A rendeltetéstől idegen használatból, a szándékos rongálásból és a hanyagságból eredő károkat az okozónak helyre kell állítania vagy meg kell térítenie.

16. A különböző tanórán kívüli rendezvényeken közreműködő tanulócsoportok – tanári irányítás mellett – felelősen vesznek részt a tevékenység szakaszaiban: az előkészítésben, a megvalósításban és a lezárásban.

V. Részvétel a foglalkozásokon

1. A tanórákra és más foglalkozásokra a tanulóknak pontosan, felkészülten és hiánytalan felszereléssel kell érkezniük, s a munkába legjobb képességeik szerint és fegyelmezett, a tanár nyugodt munkavégzését elősegítő magatartással, a feladatra összpontosítva be kell kapcsolódniuk. E kötelességek elmulasztását, különösen az önhibából történt késést és az elfogadhatatlan munkafegyelmet az iskola fegyelmi vétségként kezeli, és ismétlődő esetben a vétkes ellen fegyelmi eljárást indít. A gimnázium eljárását a bizalom gesztusa határozza meg: először mindig szóban figyelmeztet, majd írásban, s csak végső esetben nyúl a fegyelmi eljárás formájához. (A késésekre nézve ez az elv a következők szerint valósul meg: három késésig szóbeli figyelmeztetés, a negyediktől egyesével a három osztályfőnöki fokozat, a hetediknél szóbeli igazgatói figyelmeztetés, utána a három írásbeli igazgatói fokozat, majd tíz késés fölött fegyelmi eljárás következik). A tanórákról való késés súlyosan zavarja az oktatás-nevelés folyamatát, ezért az indokolatlan késés nem kívánatos jelenség az iskolában. A késések ideje összeadódik, amit az iskolavezetés adminisztrál. A tanulónak – a késés utáni első szünetben – igazolnia kell a késés jogosságát. Ha az önhibából történt késések összideje eléri a tanórai foglalkozások idejét (45 perc), akkor késés egy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanulónak is részt kell vennie a tanórán.

2. A gimnázium pedagógiai programjában és éves munkatervében szereplő elfoglaltságokon a részvétel kötelező; az esetleges mulasztást szabályosan igazolni kell.

3. A gyógytestnevelésre járóknak nem kell osztályuk testnevelés óráin megjelenniük; az egyéb felmentést kérők azonban részt vesznek az órákon, hacsak a szaktanár másképp nem rendelkezik. Vagyonbiztonsági és egészségvédelmi okokból a késve érkező tanulók a testnevelésórába aktívan már nem kapcsolódhatnak be.

4. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés egy évre szól, a foglalkozásokról való távolmaradást a mulasztás általános szabályaival azonosan kell igazolni.

5. Ha a tanuló betegség miatt nem tud a tanításon részt venni, a szülőnek a hiányzás kezdetén telefonon értesítenie kell az iskolát. A mulasztó tanulónak iskolába érkezése első napján, de legkésőbb három munkanapon belül igazolást kell benyújtania. Ez lehet szülői (legfeljebb három napig terjedő mulasztás esetén) vagy orvosi igazolás. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Az osztályban/csoportban a mulasztás idején végzett tananyagot és feladatokat a lehető legrövidebb időn belül pótolni kell.

6. Ha a tanuló az előző pontban megjelölt határidőre nem igazolja távolmaradását, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az igazolatlan mulasztásnak súlyos következményei vannak. A tanuló ismételt igazolatlan mulasztása esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését kéri. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál többet mulaszt igazolatlanul, az iskola értesíti a lakóhely szerint illetékes jegyzőt. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt.

7. Az igazolt mulasztás mértéke is hátrányosan érintheti a tanulót. Az, akinek egy tanévben (esetleg már a félévi záráskor) valamely tárgyból a mulasztása eléri az óraszám harminc százalékát vagy összesen a kétszázötven órát, nem osztályozható, azaz tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja – kivéve, ha a nevelőtestület osztályozóvizsgára bocsátja.

8. A szülő előzetes és indokolt kérése alapján a tanuló az osztályfőnök engedélyével egy tanévben összesen három napot mulaszthat. A három napot meghaladó távollét és az osztályfőnöki engedély kimerítése esetében az igazgató hozzájárulását kell kérni. A szülői, sportegyesületi vagy kulturális indokú és egyéb elkéréseket a jogosult pedagógus a tanulmányi és magatartási szempontok mérlegelésével engedélyezi. A családi üdülési, sportolási elkérési igényeket min. tíz nappal a tervezett elutazás előtt be kell nyújtani. A síelésre vonatkozó elkérések egységes határidejét a munkaterv állapítja meg.

9. Országos tanulmányi verseny második vagy további fordulója előtt a tanuló egyéni felkészülési időt kaphat a szaktanár, az osztályfőnök és az igazgató konzultációja alapján. Előrehozott érettségi vizsgára, nyelvvizsgára a gimnázium külön felkészülési időt nem ad. A pedagógiai programban szereplő tanév végi helyi vizsgákra a munkaterv megjelöl felkészülési napokat.

10. A házirend V. fejezetéből A tanulói távolmaradás és az igazolás szabályai címmel kivonat készül, melynek tudomásulvételét a szülők legkésőbb a szeptemberi szülői értekezleten igazolják. A család és az iskola kapcsolatát ezen a területen is a bizalom gesztusa hatja át.

VI. A tanulók elbírálása

1. A tanulók értékelése és osztályozása folyamatosan történik. A szaktanárok félévenként és tantárgyanként legalább három érdemjegyet adnak; különböző hónapokra elosztva. A szerzett jegyeket kihirdetik és indokolják.

2. A kisebb terjedelmű dolgozatok szokásos javítási ideje egy, a nagyobbaké két hét. A kijavított és értékelt dolgozatot a szaktanár véglegesen is visszaadhatja, a szülő kérésére mindenképp át kell adnia. A rendszeres munka és a folyamatos tanulás érdekében a gimnázium nem szabályozza a napi vagy heti lehetséges dolgozatok számát, de elvárja az osztályfőnököktől, hogy figyeljenek az arányosságra.

3. A gimnázium pedagógiai programjában meghatározott belső vizsgák letétele a követelmények teljesítésének elválaszthatatlan része.

4. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, vagy osztálya, ill. a gimnázium érdekében közösségi munkát végez, iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, kulturális vagy sportversenyen, előadáson vagy bemutatón szerepel, vagy bármely más módon hozzájárul a gimnázium jó hírének megőrzéséhez és növeléséhez, a gimnázium jutalomban részesíti. A jutalmazás formái: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret; oklevél, könyvjutalom, emléklap; Gulliver-díj, Princeps Artium és közösségért kitüntetés, Németh László-díj, Rónai Béla-díj, Németh László-érem.

5. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy bármely módon árt a gimnázium jó hírének, figyelmeztetésben vagy büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések szaktanári (figyelmeztetés, intés), osztályfőnöki (figyelmeztetés, intés, megrovás) vagy igazgatói (figyelmeztetés, intés, megrovás) szinten történnek a pedagógiai szempontok gondos mérlegelésével és a nevelés szándékával. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén fegyelmi eljárás indítható.

6. Az ellenőrző könyv az órai felszerelés része. Az ellenőrző folyamatos és hiteles vezetéséért a diákok felelnek, az alsóbb évfolyamokon a beírt jegyeket a szaktanár aláírja. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri az ellenőrző vezetését, és minden hó elején össze-hasonlítja a naplót és az ellenőrzőt.

VII. Diákközösségek

1. Az osztályok diákbizottságot alakíthatnak, vagy diák-önkormányzati képviselőket választhatnak, megbízhatják annak tagjait vagy alkalmanként másokat az osztály ügyeinek intézésével és képviseletével.

2. A diákok öntevékenységének iskolai szintű koordináló szerve a diákönkormányzat, amely az összes tanuló érdekképviseletét is ellátja. A diákönkormányzat maga állapítja meg belső szabályzatát, és évente diákközgyűlést szervez. A diákközgyűlésen osztályonként két tanuló szavazati joggal képviseli osztályát.

3. Ha a diákok a közösséget érintő vagy személyes üggyel (javaslattal, észrevétellel, panasszal, kérelemmel) magasabb fórumhoz kívánnak fordulni, ezt személyesen, diák-önkormányzati képviselőjük vagy az iskolai diákönkormányzat segítségével tehetik meg. Az igazgató és a diákmozgalmat segítő tanár egymástól függetlenül minden héten fogadóórát tart a tanulók számára.

4. A kapott észrevételeket minden szinten komolyan kell kezelni, és azokra érdemi választ kell adni. Ez lehetséges megoldással, magasabb szintre történő továbbítással, jogorvoslattal vagy megokolt visszautasítással.

5. A tanulók saját kezdeményezésükre a diákmozgalmat segítő pedagógusnak vagy az osztályfőnöknek bejelentett különböző diákköröket alakíthatnak, s azok működéséhez igénybe vehetik a gimnázium (szak)tantermeit és egyéb alkalmas helyiségeit (teaház, stúdió, aula), továbbá korlátozott mértékben technikai eszközeit (telefon, táv- és fénymásoló). Az iskolarádió működését külön megállapodás szabályozza.

6. A véleményezés szempontjából a tanulók nagyobb közösségének minősül az egész tanulóifjúságot érintő kérdésben a tanulók huszonöt, az alsóbb, ill. a felsőbb évfolyamokat érintő kérdésben az évfolyamok tanulóinak harminc, egy évfolyamot vagy egy osztályt érintő kérdésben pedig a tanulók harmincöt százaléka.

7. A gimnázium szokásrendje szerint a diákközösség októberben a mindenkori tizenegyedik évfolyam vezetésével diáknapot szervezhet. A diáknapot kampány előzi meg. A kampány és diáknap szabályait a diákönkormányzat belső szabályzata állapítja meg. A szabályzatot aláírja a diákmozgalmat segítő pedagógus és a szabadidő-szervező is. A diákbizottság februárban farsangi összejövetelt rendezhet. A diákrendezvények zártkörűek.

8. A diáksportkör anyagi támogatása a költségvetési normatívából áll.

VIII. Biztonság, egészségvédelem

1. A nevelőtestület – átvállalva a szülőktől (gondviselőktől) a tanulók iskolai beosztás szerinti felügyeletét – különösen fontosnak tartja a testi-lelki egészség megóvását és védelmét. Elvárja ezért, hogy a tanulók betartsák a minden tanévkezdetkor ismertetett óvó és védő intézkedéseket, ill. a balesetvédelmi, egészségvédelmi szabályokat. Ezen intézkedések lehetnek általánosak és szaktárgyiak, vonatkozhatnak az iskolán belüli és azon kívüli (közlekedés) veszélyekre. Az iskolán kívüli helyszínen szervezett programokon a körülmények követelte helyes magatartást a programvezető pedagógus ismerteti; ennek betartása szigorúan kötelező. Rendkívüli esemény alkalmával minden tanuló köteles a gimnázium felnőtt dolgozóinak utasítását követni.

2. A gimnáziumban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egészségvédelmi felelős, diákönkormányzatot segítő pedagógus és szabadidő-szervező dolgozik. Hozzájuk a kihirdetett fogadó időpontokban a tanulók közvetlenül is fordulhatnak.

3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos és a védőnő biztosítja.

4. A gimnázium épületét, helyiségeit, sportpályáit, kertjét, továbbá berendezéseit és eszközeit rendeltetésüknek megfelelően, a tűz-, baleset- és egészségvédelmi szabályoknak megfelelően, mások testi épségére vigyázóan, a tulajdon és az értékek védelmének szellemében kell használni. Sérülést vagy kárt haladéktalanul jelenteni kell. Baleset vagy rosszullét alkalmával azonnal felnőtt dolgozó segítségét kell kérni; ilyen esetekben az iskolának a családot telefonon értesítenie kell, s a beteg vagy sérült tanuló elengedéséről a szülővel konzultálnia kell.

5. Értéktárgyakat, nagyobb összegű pénzt, mobiltelefont vagy más, a tanulói munkához szükségtelen tárgyat az iskolába hozni nem tilos, de felesleges; ezekért a gimnázium csak akkor vállal felelősséget, ha a tanuló a tanítás előtt elhelyezi a földszinti értékőrző szekrényben. Az ebédre vagy más célra hozott befizetendő pénzösszeget a lehető leghamarabb át kell adni. Mobiltelefont tanórán vagy azzal egyenértékű programon (pl. ünnepély, szakkör stb.) bekapcsolva tartani tilos. A tantermeket és az öltözőket a csoport távozásakor a hetesnek vagy más megbízott felelősnek be kell zárnia. Az öltözőt az utolsóként elkészülő bezárja, s a kulcsot átadja a testnevelő tanárnak.

6. Veszélyes vagy ártalmas eszközt, anyagot az iskolába hozni szigorúan tilos. A gimnázium a hazárd- és a hatalomkártya-játékot az iskola területén tiltja. Labdát vagy más sport-, ill. közlekedési eszközt csak a kijelölt helyen szabad tárolni.

7. Hálózati árammal működő eszközt a tanulók csak felügyelet mellett használhatnak.

8. A gimnázium területén, továbbá az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a lelki vagy testi egészségre, különösen a fejlődő szervezetre káros cikkek (dohánytermékek, alkohol, kábítószer) árusítása, fogyasztása. (A gimnázium alkalmazottai a kijelölt helyen dohányozhatnak.)

9. Idegen látogatóknak a portán be kell jelentkezniük.

IX. Elfogadás, módosítás

1. Az igazgató által összeállított házirendet az iskolaszék, a szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá.

2. A házirend módosítását a szülői, a tanulói és a nevelői oldal is kezdeményezheti, de módosításra egy tanévben legfeljebb egyszer kerülhet sor. A tanévenkénti felülvizsgálatot augusztus végén mind a diákközösség, mind a nevelőtestület elvégzi.

3. Jelen házirend 2005. január 1-jén lép hatályba, és első módosításáig van érvényben.

 

Varga Attila - igazgató

Budapest, 2010. augusztus 31.

Fenntartói jóváhagyás: OKSB 9/2005. számú határozata.

Nevelőtestületi felülvizsgálat: 2006. augusztus 31.

Nevelőtestületi felülvizsgálat: 2007. augusztus 30.

Nevelőtestületi felülvizsgálat: 2008. augusztus 29.

Nevelőtestületi felülvizsgálat: 2009. augusztus 28.

Nevelőtestületi felülvizsgálat: 2010. augusztus 31.

Nevelőtestületi felülvizsgálat: 2010. november 10.